Mit csinalok, ha nincs kedvem az ocsmany koszos futomualkatreszeket pucolni? Hat eszement vagdosasaba kezdek a rozsdasnak hitt reszeknek. (Aztan barbar modon kipotolom folosleges csomagterfedelbol ujitott lemezzel.)
Legalabbis ez volt a terv. Aztan ahogy haladtam szepen sorjaban konyekig a sorjaban, lassan kezdtem rajonni, miert tunt olyan konnyunek Hammanekkal kezzel felbakolni a vazat. Mert nincs benne fem. Legalabbis elenyeszo - a szo legszorosabb ertelmeben.
Ezek a sarvedon mar regi harci sebek, szerencsere alatta a doblemeznek nincs kulonosebb baja, vegignyomkodtam csavarhuzoval. Meg amugy is. Kinek kell az esztetika egy celszerszamra? Csereljen teljes ivet a hoher, gondoltam, morfondirozasomat azonban melyrol jovo csamcsogas fortelmes hangja zavarta meg. Aztan amint hozzaerintettem a csavarhuzot, nagy reccsenessel pofan is bofogott - a kuszob. Vilagvege hangulat.
Minek utana rajottem, hogy ket labbal a felbakolt kocsi alatt ulve flexelni a bak feletti reszt nem jo omen, gyorsan biztonsagba helyeztem vegtagjaimat es konstataltam, hogy a kozepso (es persze a belso is) kuszob teljesen egyben van, a kivagott resztol elorefele pedig a kulso is. Az also lemeze a hatso tiz centimeteren rohadgat, kezdtem ugy erezni, hogy arrebb kellene tenni ezt a nagy teherbirasu teszkos bakot.
Mindenesetre most itt a dilemma, hogy lefurjam a kulso kuszobot, megnezni mi van alatta, vagy takoljam meg bizva abban, hogy jol lattam a frissen szabdalt hatso lyukon keresztul. Esetleg kuldjek be egy jol kikepzett rohadaskereso vadaszgorenyt, RO-55 -be aztatott bundaval? Amig ezen gondolkozom, Papanak egy kep az uj polcrendszeremrol.
