szazotos fuvoka

no kezdodik. apa kezdodik. mar megint kezdodik.

az hagyjan, hogy a hutofolyadek nem nagyon marad meg benne, de meg a szazotos egyes torkanak szazotos fofuvokaja sem szazas. vagyis dugult reggel. el. vicces tema szivatoval vegigdocogni a varoson, mikor egyik zold lampat sem erem el es amikor megint zold lesz, elindulni sem tudok normalisan. lajkanal kompresszorral kifujva, 105os helyett 110es fuvokaval az elso tuningot elvegezve rajta egesz turhetoen kezdett menni a hofeherke.

ricsi elvileg mar meg is hozta az uj bezs rapid uleseket, meg a tetodiszleceket. a vegen meg meglesz a bezs hatso fejtamlam is. normitol hazahoztam a visszahajlo szivocsonkokat, a dellortok is hamarosan felkerulnek. sot, a rapid ma delutan elment muszakizni, holnapra pedig mar mindket jargany street legal lesz. sot, a feher meg tiszta is.
no ezek a cuccok ehun:

es ime az elso 10 uleses duplavaltos szarazfutos octavia:

dual coar

ugy alakult, hogy a blog autoinak szama megduplazodott, egy reggeli kavenak es egy kis diplomairasundornak koszonhetoen. a kavetol porogni kezdtem es nem jutott jobb eszembe, mint hasznaltautot nezegetni. mar egy ideje nezegetem a kereklampasokat, mert regi elhatarozas, hogy egy olyanom kell, hogy legyen. furcsan is neztem, amikor az elso hirdetest meglattam, ami egy 78as 105s volt, es nem is volt draga. felhivtam, ahol egy elmondtak, hogy egy autokereskedesben van, es ez egy utott kopott, horpadt, szakadt, kezzel festett, tobbfele arnyalatban pompazo munkasgep, amit valami oreg papa hagyott ott a suzuki kereskedesben egy tiautotokert. nekem pont jo lett volna egy ilyen a rapid helyett munkaba jarni, mert sajnalom a frissen osszerakott felicia motort hidegen hajtani meloba, ezert mivel a 105oson volt majdnem ket ev muszaki, meg friss zoldkartya, bencevel elindultunk erte tegnap delutan. a tobbit mar leirtam.

az volt a problema, hogy odafele azon izgultunk, ne legyen tul szakadt, meg torott, hogy ne hiaba menjunk erte. viszont amikor odaertunk, sajnos egy olyan latvany fogadott, amit sajnaltam volna munkabajaros autonak hasznalni. egy 80 eves bacsika vasalosa, feher szinu, es bar az utott-kopott jelzo stimmelt ra, gyakorlatilag hianytalan es rozsdamentes. hat nem is tehettunk mast, elhoztuk 14 kemeny ezresert. olyan erzes, mintha meg nyertem is volna rajta, mert friss muszaki es zoldkartya, tobb, mint fel tank benzin es egy uj akksi jart hozza.

hat ilyesmi volt, amikor a kereskedes udvaran meglattam:

az elso benzinkutnal persze megalltunk szerelgetni az alapveto dolgokat, megiscsak labon akartuk hazahozni. kuplung es gazbowdenallitas, folyadekszintek. a kepen bence epp megleli a 30 eves szerszamkeszletet a hatso ules mogott, es orul neki. mert az jo.

elolrol butan nez.

lehet benne tukorbe nezni.

betojtam ettol a mindenhol krom maniatol.

csak gozolos vasalo ne legyen belole :)

a szebbik oldala.

enterior. itt van par ganyolas, de konnyen javithato.

re gyor

hat megint gyorben vagyunk, es ez nem azt jelenti, hogy meg mindig. egyel tobb autoval, mint amivel elindultunk. eltevedve, junkie segitseggel mar negyhengerezve a ketto meg a harom helyett. mekdonalc, eh. na innen vajon merre van az egyes. lassan illene hazaerni, mert tanulni is kellene, de most meg felvet a vidamsag az uj geppe miatt ee.

gyor

kicsit kesve bar, de megerkeztunk gyorbe. basszus gyorben van ilyen minitesco. akkora mint kaposvaron a penny market. kozben meg megtalaltuk a 83as utat. vegre kiolvadt bence ablakmoso tartalyaban a folyadek. most mar az ablakmoso pumpa is kiolvadt, ezert tud spriccelni. tiszta orom es bodotta.

a futes is elkezdett mukodni.

most mar mondhatni melegem van. terepszemlet tartunk a jovo evi skodatalalkozo helyszinen. sok az auto es dugo van. lassan kierunk a varosbol.

ex komarom

elhagytuk komaromot, a radioban lullacry bombol, nemsokara gyor. erre mar kevesebb a ho. az akksim nem tudom meddig birja,de most meg kellene neznem a terkepet, merre megyunk. papan belul legalabbis fogalmam sincs hova kell menni. vahahah.

almasfuzito

kifordult elenk egy geci nagy busz. kozben kkrisztol kaptam az infot, hogy mekkira barom vagyok, mert a weber pillangotengely, amit kuldtem neki, az alapbol mechanikus, nem kell atalakitani, csak en nem neztem meg.. pf.

gyor meg 50 kilometer kb, haromra mar tuti nem erunk oda. korben mindenutt havas szantofoldek, az ut lefagyva, mi meg 120al robogunk a nyarigumikkal az 1esen.

irany papa

bencevel elindultunk papara autot venni. mar regen vettunk autot. vagyis a heten meg nem vettunk, ezert nagyon rank jott a kenyszer. allitolag 78as, szakadt munkasgep. de olcso, meg van muszakija is.

feliratok

és ami még egerhez szükséges, de nem elégséges. a hátsó vadi új felirat, köszönet érte jakab zolinak.

az utángyártott oldalcsík mellé való skoda felirat ákostól. persze ehhez még oldalcsík is kellene. csak most pénz nincs. ez lehet, hogy még nem lesz egerre.

ja, és van kettő ablakspricni alá való alátétem, bár ablakspricnim nincs hozzájuk. ezt azért illene feltenni.

az apróságokon dől el minden :D

skoda mosoport!

felnik! végre. ötezer darabjáért nem pénz, még így sem, hogy tiszta kráter az egyik pár, a másiknak meg a pereme van szétütve. mindkettő javítható, de majd télen akciózok vele. addig mennek fel így a 175/70es barumokkal. az érdekesség velük kapcsolatban még, hogy nem egyforma a két pár, mivel az egyik 5.5, a másik 6 collos, és más az ET számuk is. a szélesebb sokkal peremesebb is.

ez itt alul a kráteres:

ez meg a peremszétvert:

itt meg látszik, hogy a kevésbé kráteres van oldalt szétütve. váhááhá.

a rohadás egye meg az ilyen felnik húsát, mert olyan vastag, hogy másfajta tőcsavar kell hozzájuk. elölre 7, hátulra 8 centi, amit még mindig nem tudom honnan fogok beszerezni. egerre kellene fent lenniük, ami már nincs messze, mert ugye oda téligumival, meg rohadt felnivel nem megyünk. de nem ám.

fos tali cs(a)ka visszafele

vácon jártunk bencével. sok orrmotoros járgánynak volt az ünnepe, meg a még elég fiatal skoda orrmotor fanklubnak. persze odafele minden orrmotoros eltévedt. mi meg utánuk. azért vácra beérve az első benzinkútnál rátapadtunk az éppen ott tankoló perkóra, mondjuk egy nyílegyenes úton nehéz eltévedni. a dunakanyar autócentrumig max pár lámpa meg körforgalom zavarta meg idegsejteim navigációs munkáját, de büdipest után már szinte felüdülés egy ilyen egyutcás "falun" végigrobogni. a farmotor részleg is képviseltette magát szép számmal, ami azért lett jó, mert így a rendezvény csúcspontját jelentő city rallyn gábor ülhetett bence mellé navigétörnek, az én térképemet meg ez a lúzer tartotta a kezében, aki még az övet se találja egy skodában, ha nem négypontos:

nem nyertük meg a versenyt, bár mindent megtettünk a körülöttünk versenyző sporttársak kiiktatására. ez igen szomorú, pedig azt a harangjátékot is megtaláltuk, amit a negyven éve a főtéren piáló bácsika se tudja, hogy hol van.

a végén kaptunk csokit, meg skodás kukásmellényt -persze aki korán hazament, az nem- és még kika kézifékes kanyarját is befigyelhettük anu füstölgő vasával. csodák csodája ezt az utat sem úsztam meg műszaki hiba nélkül. a jobb féltengelyszimeringem megadta magát, és folyni kezdett a váltóolajam. tisztességes nagy cseppekben. persze miért is menne minden rendben, de ilyen szarságokon már nem akadok fenn. cserébe lemostuk bence fekete attóját, és szép lett, sőt, mosás után még be is indult, ami nagy szó azért egy bosch rendszertől.

amúgy meg mindenki békaphatja, akinek nem kell szimeringre vadásznia.

ram szakadek - a csotores

pedig a nap szépnek indult. mi meg mövel kirándulni. a kipufogó jó hangos, meleg nap, lehet a budai népet ijesztgetni a hangorkánnal. kerülőúton mentünk, vagyis inkább rövidítésen, pilishalálfasza felé, jó kis szerpentin, hadd bőgjön a motor, meg a randőrség is kevesebb arrafele. hát még a kpm mobil állomás. dömösre szépen megérkeztünk, mivel hosszú hétvége, legalább kétszáz kocsi a parkolóban, tömegnyomor a rámszakadékban. éljenéljen. nem baj, a visszaúton már kevesebben voltak, hála a kevésbé ismert vadregényes szomszéd völgynek. hazafelé gondoltuk beugrunk visegrádra, esetleg átkompozhatnánk nagymarosra, vagy megmászhatjuk a várat. az otp automatánál, ahol megálltam pénzt kivenni, kiba nagy tócsa a kocsi alatt, jepp. ezt sem úszom meg mocsok és olajfolt nélkül. az utcavégi nagy parkolóban egyedül voltam, legalább nem kellett azt néznem, ahogy mások röhögnek a szar skodán, ami alatt kilométeres fagyállótócsa van. a vízpumpáról előrefele menő csövet elvágta a bilincs, és sugárban spriccelt a hűtőfolyadék.

én meg előző nap hagytam ákoséknál az összes szerszámom, mivel másnapra még be volt tervezve krisztián glxijének a befejezése. na irány a mol kút, és vettem 10 liter desztvizet, meg kértem egy csavarhúzót és egy kést, majd lerántottam a repedt csövet. szarrá áztam a fagyállóban persze, mire levágtam a csövet a repedés alatt, és visszacsavaroztam a bilincset, de sekirült. víz beönt, fagyállás nagymértékben lecsökkent, de kit érdekel, ha hazajutunk vele.

a végére még a cég ajándékaképp elrepedt a hátfalam, és le akar esni, de kit érdekel. ezen már nem akadok fent. ez egy roncs és az is marad.

a zepulet

összegyűltünk így hárman műegyetemisták, avagy illegál parti a zépület előtt. na persze nem. mondjuk inkább illegál parking, mert kapubehajtóban álltunk meg. de hát ott volt hely fényképezkedni. vahaha. balról jobbra, bence, norbi, pusi.

godor lo

első hosszabb próbaútján gödöllőn járt a roncs. írni nincs kedvem, szóval útibeszámoló képekben:

egész normál módon eltröttyögött odáig, de még nem is sejtette, hogy milyen alakok fogják méregetni gonosz szemekkel és teszik rá a kezük. vahaha.

az már más téma, hogy kimentem megmutatni a kipufogót, és a vége karbipucolás, vacakolás, beállítás lett, de hát egyebassza. gábornak azóta se megy úgy a kocsija, mint akkor. miután megtekintettük gödöllő nevezetességeit, amit gáborék parkolójának félméter mély várárka, az onnan a főútig vezető út, meg a méjbi lakótelepe tett ki, rátérhettünk a továbbra sem kipufogómutogatásra, hanem a hamuban nem sült pogácsákra. hiába. izom vagyok vazze.

tehát nagyszerű kirándulás volt, és még egy jó kép is sikeredett a fénysebességnél is gyorsabban közlekedő rapidról, ahol skótkockássá vált az űr (a la űrgolyhók).

durr-durr

az hogy délután beindul valami, nem jelenti azt, hogy reggel is be fog. be fog ugyan - ütni. de max a ménkű. behúzásra minden indult ugyan, de fingom se volt, mi lehet. iszonyat traktorhang a leszakadt régi kipufogóval, a hungária körútig 3 hengerezés, majd kipufogó leszakadás a történet vége. a dobot nagylelkűen a mekdumálsz melletti veszélyeshulladéklerakó gazdáira bíztuk, biztos értékelik, majd onnan kipufogó nélkül egy 30 centis csődarabbal a leömlő végén irány a szlovák út. természetesen dugó volt, és ez nulla nyomatékkal 2-3 hengerrel kéjutazás. az örsöt elhagyva már 3 henger sem volt, ami elég durva, használat szempontjából. miután 1-2 hengerrel valahogy felszenvedte magát egy felüljáróra, átértékeltük a helyzetet, és ráfogtuk a kondenzátorra, mert ugye mindig az a szar. autósboltból sosincs hiány, sikerült is bevásárolni, és javult ugyan a helyzet, de nem lett jó. 2 hengerből végre 3 lett. pff. nem baj! szinte már a célnál voltunk, bár 1 órás késéssel ugyan, de odaértünk. persze kiderült, hogy megint elszámítottam magam. nem a janó kipufogóhoz jelentkeztem be, hanem a dinamit kipufogó tuning műhelybe. ezek egy folyó két oldalán laknak, és mivel én múltkor a másikat nem láttam, csak a janós csávóval beszéltem személyesen, azt hittem egy és ugyanaz a két hely. (honlapjukon lévő névváltozás: janóból dinamit felirat hatására..) a dinamit a janótól veszi a cuccokat, és egy elég elit hely, üvegfallal, meg kirakatműhellyel, iszonyat drága is.

némi baszakodás után azért sikerült lealkudnom 55 ezerre a 4leömlőt, meg a felszerelést, és aznap délutánra be is vállalták. ötkor mentünk vissza érte, és valóban gyönyörű lett, de már nem akart elindulni. elosztótekergetés és betolás után azért beröffent. persze 2 hengerrel elég gáz hangja volt. nem baj, innen már hazaérünk, gondultuk optimistán bencével. skodánál ugye az optimizmus édeskevés. az örs után bementünk a tecsóhoz, mert már marha kimerültek és éhesek voltunk- de a roncs nem volt hajlandó a tescoból továbbmenni. mivel már sötét volt, rábíztuk az éjszakára, ekkor már úgysem érdekelt túlságosan, hogy valaki szétveri, vagy ellopja, tőlem aztán nyugodtan..

másnap visszamentünk világosban, a fekete járgánnyal, hogy be tudjuk húzni. behúzásra sem ment. elkezdtem hát kicserélgetni a gyújtás alkatrészeit, mi lehet. nos a kondit ugye újra cseréltük egy napja, mert az tényleg elrepedt, de most mi lehet a gond? meglett végül a bűnös, mind a kettő. dani két alkatrésze, ami nálam maradt, az elosztófedél és a rotor. a rotornak el volt görbülve a belseje, és elforgott az elosztótengelyen, csoda hogy néha volt gyújtás. a fedél meg repedt volt, nem is egy helyen. a rotor azóta jobb létre szenderült, egy pillanatnyi idegrohamomnak köszönhetően, a fedelet pótoltuk egy régebbivel. és láss csodát, magától beröffent. és 4 henger. háááát. elképzelhetetlen, hogy valaki annyira tudjon örülni egy járó motornak, mint én ezek után. jepp. mentem két kört a parkolóban idegességemben szarrá padlózva a járgányt az ott szerelgető buszosok legnagyobb örömére. végre hallhattam a kipufogó igazi hangját. nos, öröm és bódottá.

majd gyujtom en, ha nem gyujt

mint kiderült, nem a karbim volt eldugulva, hanem az előgyújtásom szórakozik, vagy az elosztó, vagy a köcsögség valamelyik tagja. hogy dögölne meg aki kitalálta ezt a gyújtás dolgot.

beindítottuk azért az autót, reggel hétkor vagyunk hivatalosak a janóékhoz négyleömlős rendszert behegesztetni. hyeah. meg most már rászántuk magunkat a stroboszkópos halálfaszára. nem tudok ma este értelmeset írni. kérem kapcsojja ki!

utosszekcio

megjött az új kipufogóm kis alkatrészcsaládjának az első tagja. atmenő rozsdamentes acél dob, belül perforált lemezes hangtompítással.

camponás találkozóról (elnezest, megemlekezesrol) elfelejtettem mesélni, cserébe töltök fel egy képet

lényeg a lényeg, a jobb hátsó kerékben a nyolcas nagyobbnak tűnt mint kubatov végtelenjelei. kicsit beparáztunk, de hazafelé nem esett ki sem a kerék, sem a fél futó. a kedves kis felni adta meg magát, vagyis a hegesztése [ugyeugye, egyenesen kene menni]. ígyjárás, bence pótkerék felhozás, gumisnál ezresért kicserélés lett a vége. ami még mindig nem a legvége, hiszen ma kivettem a kedvenc karbimat is a helyéről, mert miért ne, pucolás lesz, csak a szomszédok bírják orral a higító fenséges aromáját. a gumis is megvolt, még érdeklődő is akadt a parkolóban, aki a rapidról kérdezgetett. gyújtás egyelőre kölcsönadva [mint kesobb kiderult, ez nagy hiba volt :)], de ha visszajön, és a karbi is a helyén lesz, irány a janóék kipufogóműhelye, és megkapja végre a négyleömlőt, bár nem tudom miért költök ennyit rá. talán a lelkiismeret, hogy széttörtem a kipufogóját, és így kárpótolom.

holnap akkor karburátor puccenátor.

amortizacio

cipekedni nem jó. ha van autó, inkább elpöfögök a vasútállomásig. ami ugye nem gond, de a visszajövetel...

demeterkatit vittem haza, még jó hogy nem odafelé találta ki, hogy most rossz napja van. akkor egyel nőtt volna a skodáink utálóinak tábora. mondjuk visszafele is a legjobbkor. haller utca és üllői út kereszteződése, villamossín, rángatás, megállás. indulás nuku. kiszállva a szikrára gyanakodtam, ugye az előzmények után mi más is jutna eszembe, de szikra van. telefon. még jó hogy bence is éppen itt volt, és nem küszködött műszaki problémákkal (az más kérdés, hogy egy héttel később a hengerfeje felmondta a szolgálatot, de az már egy másik történet), jött is időben. behúzásra indul, de egyből le is fullad, szivató ráhúzásával, gázpumpálással megmarad.

karbidugulás. yep. (méghozzá az első, a második torok főfúvókája és az alapjárati rendszer is. ez valami durva anyag lehetett)

hazafelé a spriccniből anyagot adva neki, állandó pumpálással keresztülszambáztunk a körúton megállás nélkül. szivató rajta, megállni ugye nem szabad. még jó hogy éjszaka volt és nem járt senki arra.

természetesen a bertalan lajos utcába beérkezve a legjobb helyre akartam feltolatni, ahol a padka felgyűrte a kipufogómat, kiszakította egy váltótartó csavaromat, szóval minden készen állt egy újabb nagy költekezésre a kipufogó kapcsán.

öröm és bódottá.

mexakito reloaded

no ma azt mondtam, egyebassza, kimegyek diósdra a kis vaterás octaviáért, mert működik autó, meg minden. no hát nem. indulni indult, de iszonyat kevés ereje volt. alig bírtam vele elindulni lámpáknál, vagy felparkolni padkára. na ez volt hidegen. melegedés után rángatni kezdett, de mint a csikós a faszát, elviselhetetlen volt. nulla gyorsulás, folyamatosan kihagyott ütemeket, néha háromhenger, és valami elviselhetetlen motor- és szelephang. jeejee.

mi a gyik(??), mondom, mert a múltkor már szinte jól(!) ment. diósdig meg vissza még eljutottam valahogy, de rémálomnak tűnt. mikor megálltam a parkolóban, gondoltam a francba is, nem mehet ez így tovább, és visszaültem. rigelékig meg sem álltam, ahol biztos ami biztos, vettem egy új megszakítót, meg egy új kondit. nem tudom melyik segített, de miután a parkolóban beraktam őket, egy gyors előgyújtás állítás után tökéletesen indult. (ja és a végére tiszta expert lettem parkolóban esőben 10 perc alatti megszakító + kondenzátorcserében, megszakítóhézag, majd előgyújtás állításban.)

hazafelé nem ment úgy, mint anno szerétől haza, de ezt betudtam a 8 fokra állított alap előgyújtásnak. lehet hogy a 255ös tengely megkívánja a nagyobbat. viszont gyorsult. halkan, és biztosan ment, legalább úgy, mint bence feketesége. és bónuszként megdöntöttem bence azon állítását, hogy a fordulatszámmérőmnél normális az alapjáraton mutatómegmegrándulás. mert nem az. most úgy oda van kövülve, mint a 2 hetes beton. a vége élmény szempontjából mégis pozitív, anyagiak és benzin tekintetében viszont pénztemető marad továbbra is a jószág.

na de következzen egy kép a házi autóparkról, az új szerzemény a kék színű octavia. 1:87-es kicsinyítésű.

vihar

a beígért hatalmas orkántornádóhurrikánciklon elől ide a ház elé menekítettem roncsot, ahol nincs fa. az mégse áll ugyanis, hogy egy virgács zúzza ketté a rozsdás kasztniját, nem az én bakancsom. én autóm, én törhetem szét. szóval miután ma délután rájöttem, még mindig jó az akksim és még mindig szarul megy az autóm, beleraktam a 4 új unixos felicia beru csodakandelábert, miknek hatására epilepsziás rángásba kezdett a piros rozsdatömeg. gyorsan visszapakoltam a 3 pólusú ngkkat, meg vettem a biztonság kedvéért féktisztító aeroszolt, szakszerűen szólva porlasztott benzint. hátha falslevegő is van, azért gyorsul ilyen szörnyen betegesen, 120nál is gázabbul. no üsse kavics, vettem egy karbifedél tömítést, miután tegnap este megleltem a régi karbim fedelét, ami legalább olyan sík, mint én. ideális, ha tényleg falsot szív. vittem bónuszba a ladás szereczes trafót, hátha mégse az a gáz, hanem a fekete cirillbetűs henger, amit belepakoltam, tegnap.

az i épület előtti kavicsos parkolóban olyan régen szereltem, már csak a nosztalgia miatt is muszáj volt megvárnom a sötétedést, világosban már túl könnyen megy a karbi meg gyújtás ki és berakás. karbifedél le, tűszelep természetesen elhagy, nembaj vanmásik. másik fedél, beállított úszóval fel. trafó lecsavaroz, új trafó felrak, kábelek átköt, gyertyák kicserél, benzincső vissza, légszűrőház nem akar felmenni. annnyád. eddig mindig passzolt, de ennek a karbifedélnek mintha magasabb lenne a pereme. le akar csúszni. ráerőszakol, rúgó beakaszt, fent van. pöcröf, mondta volna ha vérmalac lenne, mint a hannibalban, volt azonban helyette pöccsurrbrumbrumbrum. és a parkolóból kifele menet 50 fokos vízzel úgy megindult, mint annak idején szerétől hazafele. tetszik. nem tudom mi volt a rossz, de dögöljön meg, hogy elromlott. már nem is érdekel.

a falslevegőjelző csodaszer meg semmit nem jelez. nem tudom ez azért van-e, mert abszolút nincs falslevegő, vagy csak mert abszolút lamer vagyok hozzá. az abszolút azért biztos, mint a herripotterben. remélem azért az előbbi. amúgy meg itt van két kép az ablakból. ilyet még úgysem csináltam.

bevasarlolista

wuh. tegnap mentünk egy kört a működő (persze be kellett tolni, mert lemerítettem az akksit, mert miért is menne minden gördülékenyen??) gyújtásommal. nagyonnagyon szarul ment. lehet hogy még akkor is átütött valahol a vezetéken az a jó kedves k áram. mindegy, egy óra autókázás után az alábbi két szerzemény lett a jutalmam:

a könyvecske bolti állapotban van az első lap jelentéktelen sérülésén kívül. 390 forint volt. úgy érzem megérte. nem kicsit, nagyon.

a kisautó is nagyon zsír. eredeti dobozában van, bár kínai gyártmány, de tökjó. nyílik a motorháztetője, és van benne kis motor. meg az első futót is megcsinálták szépre az alján.

roff...

... mondta ma reggel az új konfig berakása után. valahol tehát a megszakító-kondi-trafó soron volt a bibi, mert mást nem cseréltem. de most már nem is érdekel hogy mi volt pontosan, kivágom ezeket a bóvli szarokat a picsába. még inkább szerecz autoeladóinak kedveskedő fejéhez.

Erről a kettőről van szó:

azért nem ment felhőtlenül ez a szerelés se. rájöttem, hogy a felrakott régi kondenzátor vezetékén miért is volt a vastag szigszalag réteg... mármint miután harmadszor is megbaszott az áram. félig kilógott a szigetelés alól a drót, de hogy ezt hogyan csinálta meg valaki ilyen kúlul, azt nem vágom. namindegy, egyelőre szigszalag rátekerve, majd legközelebb leveszem a kondit, és újrakábelezem azt a felét is. jeejee.

utangyartmany

jee. gyújtás hajnali délben felhozva a kocsiból. trafó, elosztó, madzag, minden. régi szar elosztóból kiszedve a kondi, új kábelezés, megszakító kalapács szar levés kiderülés, nem érintkezés, szopás, anyázás, stb.

a szar kalapácsot azért visszaviszem valakinek a fejéhez vágni. a műanyag persely lötyög a tengelyén, és jobbrabalra jár az egész. zsír új. pff. régi kalapács be, hézag beállít köböre. orosz régi trafó felszerel, mehet vissza az egész köcsögség.

már nincs idegrendszerem hozzá, majd holnap berakom, addigra bence is meggyógyul, vagy teljesen meggyogyul, és akkor megakadályozhat a gyújtogatási kényszerem beteljesülésében.

gyujtosnak

az egész azzal a szent elhatározással kezdődött, hogy nekem most igenis autóval kell feljönnöm kedvenc fővárosunkba a hétvégi hazaruccanás végén. január huszonnyolc, kampónás megemlékezés, meg mégse öcsém basztassa halálra az én saját bejáratú roncsomat, meg itt is rohadhat a küszöb, meg a padlólemez a parkolóban, hát miért ne?

ő azonban nem teljesen így gondolta. derogált neki elindulni, bárhogy is szidtam képzeletbeli felmenőit, vagy fenyegettem benzinnel leöntéssel és szörnyű tűzhalállal. ac normálisan kattogott, majd belassult, benzin tehát van, meg pár pumpálás után rendesen dőlt a benzinszag a karbiból, szóval anyag az volt ott rendesen. mi más, ha nem szikra. trafó gyújtókábele le, szikra nézés, szikra gyönge, de volt. indítózás, semmi. újranézés. szikra már abszolút nincs. cserébe megszakító jó, lámpás próbára, jöhet a trafócsere, mert az elosztó már ne romoljon el, amikor még nincs egy hónapos.

az igazi anyázás csak a szereczéktől vásállt lada 2101 trafó felhelyezése után jött. a megszakító trafóra menő vezetékének a szigetelése fekete füst kíséretében fűbe harapott, majd picit lángolt, aztán elaludt, amikor levettem a gyújtást. még jó, mert máig nincsen tűzoltókészülékem. mindegy, zöld mellényem sincs, mégis élek. körbeszigszalagozás, előtétellenállás felrakás, 22es kulccsal és vérző kézzel generátornál és ékszíjtárcsánál forgatva előgyújtásállítás, majd elrontás, majd szikranemigen, nem, majd megint igen levés után végre nyakig olajosan, kedvenc drapp nadrágomat összekoszolva, de diadalittasan álltam a motortér fölött...

a kis geci mégse indult. sebaj, legalább a szomszéd cigánygyerekek arra biciklizve jól szórakoztak a kétnapi szerencsétlenkedésemen, és a helyi vasascigány - aki mellesleg öcsém szerint szakasztott kustorica hős - is többször rámköszönt, talán rá kellett volna sóznom vasáron roncsot. amikor a második szomszéd buszsofőr bácsi a kocsma felé tartva elkezdett basztatni, hogy ő majd segít, tekergetni kell az elosztót, és egyből beindul, mert van felsőholtpont izé, ami olyan izé, ami az izénél izé, és majd érzésre pár milliméterre arrébbtekergeti meg izélgatja, ő tudja ezt, hiszen húsz éve ilyen skodája van, meg amúgy is, ikarusokon is így van, meg higgyem el neki. hiába győzködtem, hogy már állítottam alapelőgyújtást, és eszem ágában sincs eltekerni az elosztót, nem hatott rá. a végén azért duzzogva elvonult a sarki italmérés irányába, hogy senki sem hallgat az öregekre, meg mai ifjúság, meg ő sem fog segíteni többet.

úgy kell neki. végre elindult, bár nem tudom mi hatott rá. büdipestig fel is döcögött egész jó kis fogyasztással, bár szarul ment, sőt, kiderült hogy a két hete beállított futómű egy nagy kalap lószar. a kaposvári citroen márkaszervíz meg dögöljön meg. elállítódott az egész, kidobott négy kiló pénz az ablakon, mehetek még egyszer, de oda többet soha.

mire felértem, egész elpárolgott a dühöm. bár ne tette volna. kekeckedésképpen oliverhez való számítógépszállítás közben még az erzsébet híd aljában a lámpánál lefulladt és úgy maradt, de szerencsére ott volt már bence, és a megszakító drótjának buzerálása, vagy a rettenetes anyázás hatására mégis beindult nagy nehezen, és továbbment. ma azonban abszolút nem indult.

tökéletes paranormalitás. supernatural gyújtástevékenység. rohadt köcsög roncs. egyszer van szikra, egyszer nincs, egyszer működik a megszakító, egyszer nem, egymással összefüggés nélkül, tök random. elegem lett. ha holnap - bocs, már ma - a másik elosztó és trafó hatására nem hajlandó menni, akkor lelocsolom a maradék kanna benyával, előidézve az első bertalan lajos utcai tűzvészt. tűzoltóink úgyis szeretik az egyetemet, bár nem mélygarázsban, vagy pincében parkolok, de remélem ezt se tudják eloltani. gondolkodtam már a szarrá rugdosás verzióján is, de túl sok energiámat emésztené fel. és mint tudniillik ugye vizsgaidőszak...