a zepulet

összegyűltünk így hárman műegyetemisták, avagy illegál parti a zépület előtt. na persze nem. mondjuk inkább illegál parking, mert kapubehajtóban álltunk meg. de hát ott volt hely fényképezkedni. vahaha. balról jobbra, bence, norbi, pusi.

godor lo

első hosszabb próbaútján gödöllőn járt a roncs. írni nincs kedvem, szóval útibeszámoló képekben:

egész normál módon eltröttyögött odáig, de még nem is sejtette, hogy milyen alakok fogják méregetni gonosz szemekkel és teszik rá a kezük. vahaha.

az már más téma, hogy kimentem megmutatni a kipufogót, és a vége karbipucolás, vacakolás, beállítás lett, de hát egyebassza. gábornak azóta se megy úgy a kocsija, mint akkor. miután megtekintettük gödöllő nevezetességeit, amit gáborék parkolójának félméter mély várárka, az onnan a főútig vezető út, meg a méjbi lakótelepe tett ki, rátérhettünk a továbbra sem kipufogómutogatásra, hanem a hamuban nem sült pogácsákra. hiába. izom vagyok vazze.

tehát nagyszerű kirándulás volt, és még egy jó kép is sikeredett a fénysebességnél is gyorsabban közlekedő rapidról, ahol skótkockássá vált az űr (a la űrgolyhók).

durr-durr

az hogy délután beindul valami, nem jelenti azt, hogy reggel is be fog. be fog ugyan - ütni. de max a ménkű. behúzásra minden indult ugyan, de fingom se volt, mi lehet. iszonyat traktorhang a leszakadt régi kipufogóval, a hungária körútig 3 hengerezés, majd kipufogó leszakadás a történet vége. a dobot nagylelkűen a mekdumálsz melletti veszélyeshulladéklerakó gazdáira bíztuk, biztos értékelik, majd onnan kipufogó nélkül egy 30 centis csődarabbal a leömlő végén irány a szlovák út. természetesen dugó volt, és ez nulla nyomatékkal 2-3 hengerrel kéjutazás. az örsöt elhagyva már 3 henger sem volt, ami elég durva, használat szempontjából. miután 1-2 hengerrel valahogy felszenvedte magát egy felüljáróra, átértékeltük a helyzetet, és ráfogtuk a kondenzátorra, mert ugye mindig az a szar. autósboltból sosincs hiány, sikerült is bevásárolni, és javult ugyan a helyzet, de nem lett jó. 2 hengerből végre 3 lett. pff. nem baj! szinte már a célnál voltunk, bár 1 órás késéssel ugyan, de odaértünk. persze kiderült, hogy megint elszámítottam magam. nem a janó kipufogóhoz jelentkeztem be, hanem a dinamit kipufogó tuning műhelybe. ezek egy folyó két oldalán laknak, és mivel én múltkor a másikat nem láttam, csak a janós csávóval beszéltem személyesen, azt hittem egy és ugyanaz a két hely. (honlapjukon lévő névváltozás: janóból dinamit felirat hatására..) a dinamit a janótól veszi a cuccokat, és egy elég elit hely, üvegfallal, meg kirakatműhellyel, iszonyat drága is.

némi baszakodás után azért sikerült lealkudnom 55 ezerre a 4leömlőt, meg a felszerelést, és aznap délutánra be is vállalták. ötkor mentünk vissza érte, és valóban gyönyörű lett, de már nem akart elindulni. elosztótekergetés és betolás után azért beröffent. persze 2 hengerrel elég gáz hangja volt. nem baj, innen már hazaérünk, gondultuk optimistán bencével. skodánál ugye az optimizmus édeskevés. az örs után bementünk a tecsóhoz, mert már marha kimerültek és éhesek voltunk- de a roncs nem volt hajlandó a tescoból továbbmenni. mivel már sötét volt, rábíztuk az éjszakára, ekkor már úgysem érdekelt túlságosan, hogy valaki szétveri, vagy ellopja, tőlem aztán nyugodtan..

másnap visszamentünk világosban, a fekete járgánnyal, hogy be tudjuk húzni. behúzásra sem ment. elkezdtem hát kicserélgetni a gyújtás alkatrészeit, mi lehet. nos a kondit ugye újra cseréltük egy napja, mert az tényleg elrepedt, de most mi lehet a gond? meglett végül a bűnös, mind a kettő. dani két alkatrésze, ami nálam maradt, az elosztófedél és a rotor. a rotornak el volt görbülve a belseje, és elforgott az elosztótengelyen, csoda hogy néha volt gyújtás. a fedél meg repedt volt, nem is egy helyen. a rotor azóta jobb létre szenderült, egy pillanatnyi idegrohamomnak köszönhetően, a fedelet pótoltuk egy régebbivel. és láss csodát, magától beröffent. és 4 henger. háááát. elképzelhetetlen, hogy valaki annyira tudjon örülni egy járó motornak, mint én ezek után. jepp. mentem két kört a parkolóban idegességemben szarrá padlózva a járgányt az ott szerelgető buszosok legnagyobb örömére. végre hallhattam a kipufogó igazi hangját. nos, öröm és bódottá.

majd gyujtom en, ha nem gyujt

mint kiderült, nem a karbim volt eldugulva, hanem az előgyújtásom szórakozik, vagy az elosztó, vagy a köcsögség valamelyik tagja. hogy dögölne meg aki kitalálta ezt a gyújtás dolgot.

beindítottuk azért az autót, reggel hétkor vagyunk hivatalosak a janóékhoz négyleömlős rendszert behegesztetni. hyeah. meg most már rászántuk magunkat a stroboszkópos halálfaszára. nem tudok ma este értelmeset írni. kérem kapcsojja ki!

utosszekcio

megjött az új kipufogóm kis alkatrészcsaládjának az első tagja. atmenő rozsdamentes acél dob, belül perforált lemezes hangtompítással.

camponás találkozóról (elnezest, megemlekezesrol) elfelejtettem mesélni, cserébe töltök fel egy képet

lényeg a lényeg, a jobb hátsó kerékben a nyolcas nagyobbnak tűnt mint kubatov végtelenjelei. kicsit beparáztunk, de hazafelé nem esett ki sem a kerék, sem a fél futó. a kedves kis felni adta meg magát, vagyis a hegesztése [ugyeugye, egyenesen kene menni]. ígyjárás, bence pótkerék felhozás, gumisnál ezresért kicserélés lett a vége. ami még mindig nem a legvége, hiszen ma kivettem a kedvenc karbimat is a helyéről, mert miért ne, pucolás lesz, csak a szomszédok bírják orral a higító fenséges aromáját. a gumis is megvolt, még érdeklődő is akadt a parkolóban, aki a rapidról kérdezgetett. gyújtás egyelőre kölcsönadva [mint kesobb kiderult, ez nagy hiba volt :)], de ha visszajön, és a karbi is a helyén lesz, irány a janóék kipufogóműhelye, és megkapja végre a négyleömlőt, bár nem tudom miért költök ennyit rá. talán a lelkiismeret, hogy széttörtem a kipufogóját, és így kárpótolom.

holnap akkor karburátor puccenátor.

amortizacio

cipekedni nem jó. ha van autó, inkább elpöfögök a vasútállomásig. ami ugye nem gond, de a visszajövetel...

demeterkatit vittem haza, még jó hogy nem odafelé találta ki, hogy most rossz napja van. akkor egyel nőtt volna a skodáink utálóinak tábora. mondjuk visszafele is a legjobbkor. haller utca és üllői út kereszteződése, villamossín, rángatás, megállás. indulás nuku. kiszállva a szikrára gyanakodtam, ugye az előzmények után mi más is jutna eszembe, de szikra van. telefon. még jó hogy bence is éppen itt volt, és nem küszködött műszaki problémákkal (az más kérdés, hogy egy héttel később a hengerfeje felmondta a szolgálatot, de az már egy másik történet), jött is időben. behúzásra indul, de egyből le is fullad, szivató ráhúzásával, gázpumpálással megmarad.

karbidugulás. yep. (méghozzá az első, a második torok főfúvókája és az alapjárati rendszer is. ez valami durva anyag lehetett)

hazafelé a spriccniből anyagot adva neki, állandó pumpálással keresztülszambáztunk a körúton megállás nélkül. szivató rajta, megállni ugye nem szabad. még jó hogy éjszaka volt és nem járt senki arra.

természetesen a bertalan lajos utcába beérkezve a legjobb helyre akartam feltolatni, ahol a padka felgyűrte a kipufogómat, kiszakította egy váltótartó csavaromat, szóval minden készen állt egy újabb nagy költekezésre a kipufogó kapcsán.

öröm és bódottá.