Kisse szedelegve ebredtem meg reggel, de ezt az esemenyt mar nem hagyhattam ki. Bence volt oly kedves, hogy transzportalasom ugyet tovabbra is sziven viseli, amig nem talalok valami gorkorcsolyanal nagyobb hatotavu kozlekedesi eszkozt. Mondjuk egy Cessnat. Vagy Szputnyik muholdat.
Igy tortent hat, hogy fel kettokor megprobaltunk beesni - keresztbe - a fogarasi uti tusko koztes megallohoz, de a muvelet teli ballonos abroncsokkal felszerelt injektoros skoda reven inkabb belibegesse szelidult. Sebaj. Megnyugodva lattam, hogy pystike semmit nem valtozott, ad a dizajnra. Sikerult ugy parkolnia egyszerre harom helyre, hogy az egyik parkoloelvalaszto vonal pont a folytatasa lett a fobiajanak versenywartburg-kozepso csikjanak. Jol nezett ki, csak mi nem fertunk be a parkoloba mellejuk.
Miutan Dani visszahegesztette a zugloi varacskos medve tamadas soran lefittyedt iranyjelzojet, celba vettuk Godollot. Az ut soran egyre fogytunk, koszonhetoen a verszomjas kozlekedesi lampak rendkivul szervezett es gonosz erokkel tamogatott tamadasinak. A Szabadsag-teri harom masodpercig zold es feloraig piros foellenseg azonban nem fogott ki az osszetarto faros tulajdonosokon. Legyoztuk. Jobbanmondva bevartuk egymast, ami a megallni tilosban vigyorogva az arra koszalo rendorokre felert egy kisebb gyozelemmel.
Igy erkeztunk meg elso celallomasunkhoz, a nagynevu turistaparadicsomba, a teszko hipermegaszupermarket napsutotte parkolojanak rivierajara. Rovid beszelgetes, es Karcsev elvtars tornamutatvanya utan...
..., amelynel bebizonyosodott, hogy az oly praktikus csehszlovak tervezesu szazotosnel is lehet kempingezni az otodik ajto helyen, korbeneztuk a jarmukinalatot. A taxis vasalos szamomra vitt mindent, leirhatatlanul patkanyisten hangulata volt.
Ja igen, belinkelem gyorsan a videot, hogy megelozzem Mejbit, es ezzel plagiumperben kizsaroljak tole egy barna yetibundat.
Rovid szedulescsillapito kolabeszerzes utan Andris rapidjaval nekivagtunk a kovetkezo kalandnak, nevezetesen a Mejbi fogalmazta itiner altal vezerelt szent gral keresesnek. Akarom mondani szent KRESZ teszt keresesnek.
Miutan jol leizzadtunk a geodollorally elso rohangalos allomasan, a vasutallomasnal megeloztuk Charlieekat, belso iven kifekezve, ezazz. A pusztaban Zsoltika kocsijat huztuk rekordido alatt fel a dombra, majd jol megfigyeltuk valami kesobbi memoriajatek feladat kedveert. Parszor visszafordultunk, mert egy motoros csaj jo segge elvonta a figyelmunket - elnezest, en voltam a navigator, szoval a figyelmemet az itinerrol igy nem talaltuk az etanolt. Aztan meglett, meg talaltunk masik motoros milfet is, szoval nem volt problema.
A kovetkezo feladatban, nevezetesen a dzsindzsaban keress egy medveragta zold szazhuszast es nezegesd cimuben, okozott nemi kisertest, hogy elbontsuk a mezo szelen senki altal zavartatva rohado kis szornyet, de sikerult visszafogni a hienaosztoneinket.
Tetovazasunknak hala, a varos osszes autoja megelozott minket, meg az is, aki nem indult a versenyen. De foleg Imi meg Hamman. Az erdei oposszumkereso feladat folytan jottunk ra, hogy kisse le vagyunk maradva, igy belehuztunk. John Rambokent vetettuk magunkat az oposszumok nyomai utan, Andris mar messzirol erezni velte a szagukat, mikor bolcsen annyit mondott:
Kozel jarunk.
Vegigfutott az agyunkon, hogy inkabb innank, mint jarjunk rajta, de a gyors gondolatot elhessegette a latvany, ami elenk tarult a dombteton. Nem oposszumok arasztottak a szagot, hanem Kese ult egy var allott most kohalom tetejen, korulotte pedig rajzottak a legyek. Meg sem kerdeztuk, Kese, mit ettel reggelire, hanem gyorsan elneveztuk a feladatot legytomegmeresnek. Ami inkabb KRESZ vizsga volt erdekes kerdesekkel. Sajnos itt megint lemaradtunk, mert hosszu idobe telt vizionalni, hogy milyen lehet egy korforgalomban korozo villamosnak elsobbseget ado intercity amint keresztulvag a korforgalom kozepen allo szokokut habjaiban, peronjarol pedig integet a szoke hosszu szemu kalauz.
Eme komor kepzelgeseinket felderitette a teny, hogy Andris megtalalta kamerajan az egyik kerdesre a valaszt - nevezetesen Zsolti rendszamat es gyari szinu ajtoinak pontos lokaciojat, igy zavarunkban orangutan mozdulatokkal probaltuk elijeszteni a szembol fotozo ellent.
Innen mar szinte csak a visszatalalas volt a cel. Jol megerdemelt jutalomfalatainkat elfogyasztva beszelgettuk vegig a delutant, mikozben Maybe es csapata vert izzadva, esetenkent mol botondot, probaltak felfedni a gyoztes kalandozok kiletet.
Vegul holtversenyben elsok lettunk a Himmin csapattal, aminek nevet nem meglepo modon ket tagjabol koltottem vala, es gyozelmunk boldog tudataban nezegetve kicsit a megmaradt reszvevoket, lassan bucsut intettunk a rendezvenynek.
Koszi Mejbi, Kese, Zsolti, nagyon olyan volt, amilyennek lennie kellett. Ennyi.
