2007. január 24., szerda

mexakito reloaded

no ma azt mondtam, egyebassza, kimegyek diósdra a kis vaterás octaviáért, mert működik autó, meg minden. no hát nem. indulni indult, de iszonyat kevés ereje volt. alig bírtam vele elindulni lámpáknál, vagy felparkolni padkára. na ez volt hidegen. melegedés után rángatni kezdett, de mint a csikós a faszát, elviselhetetlen volt. nulla gyorsulás, folyamatosan kihagyott ütemeket, néha háromhenger, és valami elviselhetetlen motor- és szelephang. jeejee.

mi a gyik(??), mondom, mert a múltkor már szinte jól(!) ment. diósdig meg vissza még eljutottam valahogy, de rémálomnak tűnt. mikor megálltam a parkolóban, gondoltam a francba is, nem mehet ez így tovább, és visszaültem. rigelékig meg sem álltam, ahol biztos ami biztos, vettem egy új megszakítót, meg egy új kondit. nem tudom melyik segített, de miután a parkolóban beraktam őket, egy gyors előgyújtás állítás után tökéletesen indult. (ja és a végére tiszta expert lettem parkolóban esőben 10 perc alatti megszakító + kondenzátorcserében, megszakítóhézag, majd előgyújtás állításban.)

hazafelé nem ment úgy, mint anno szerétől haza, de ezt betudtam a 8 fokra állított alap előgyújtásnak. lehet hogy a 255ös tengely megkívánja a nagyobbat. viszont gyorsult. halkan, és biztosan ment, legalább úgy, mint bence feketesége. és bónuszként megdöntöttem bence azon állítását, hogy a fordulatszámmérőmnél normális az alapjáraton mutatómegmegrándulás. mert nem az. most úgy oda van kövülve, mint a 2 hetes beton. a vége élmény szempontjából mégis pozitív, anyagiak és benzin tekintetében viszont pénztemető marad továbbra is a jószág.

na de következzen egy kép a házi autóparkról, az új szerzemény a kék színű octavia. 1:87-es kicsinyítésű.

2007. január 20., szombat

vihar

a beígért hatalmas orkántornádóhurrikánciklon elől ide a ház elé menekítettem roncsot, ahol nincs fa. az mégse áll ugyanis, hogy egy virgács zúzza ketté a rozsdás kasztniját, nem az én bakancsom. én autóm, én törhetem szét. szóval miután ma délután rájöttem, még mindig jó az akksim és még mindig szarul megy az autóm, beleraktam a 4 új unixos felicia beru csodakandelábert, miknek hatására epilepsziás rángásba kezdett a piros rozsdatömeg. gyorsan visszapakoltam a 3 pólusú ngkkat, meg vettem a biztonság kedvéért féktisztító aeroszolt, szakszerűen szólva porlasztott benzint. hátha falslevegő is van, azért gyorsul ilyen szörnyen betegesen, 120nál is gázabbul. no üsse kavics, vettem egy karbifedél tömítést, miután tegnap este megleltem a régi karbim fedelét, ami legalább olyan sík, mint én. ideális, ha tényleg falsot szív. vittem bónuszba a ladás szereczes trafót, hátha mégse az a gáz, hanem a fekete cirillbetűs henger, amit belepakoltam, tegnap.

az i épület előtti kavicsos parkolóban olyan régen szereltem, már csak a nosztalgia miatt is muszáj volt megvárnom a sötétedést, világosban már túl könnyen megy a karbi meg gyújtás ki és berakás. karbifedél le, tűszelep természetesen elhagy, nembaj vanmásik. másik fedél, beállított úszóval fel. trafó lecsavaroz, új trafó felrak, kábelek átköt, gyertyák kicserél, benzincső vissza, légszűrőház nem akar felmenni. annnyád. eddig mindig passzolt, de ennek a karbifedélnek mintha magasabb lenne a pereme. le akar csúszni. ráerőszakol, rúgó beakaszt, fent van. pöcröf, mondta volna ha vérmalac lenne, mint a hannibalban, volt azonban helyette pöccsurrbrumbrumbrum. és a parkolóból kifele menet 50 fokos vízzel úgy megindult, mint annak idején szerétől hazafele. tetszik. nem tudom mi volt a rossz, de dögöljön meg, hogy elromlott. már nem is érdekel.

a falslevegőjelző csodaszer meg semmit nem jelez. nem tudom ez azért van-e, mert abszolút nincs falslevegő, vagy csak mert abszolút lamer vagyok hozzá. az abszolút azért biztos, mint a herripotterben. remélem azért az előbbi. amúgy meg itt van két kép az ablakból. ilyet még úgysem csináltam.

bevasarlolista

wuh. tegnap mentünk egy kört a működő (persze be kellett tolni, mert lemerítettem az akksit, mert miért is menne minden gördülékenyen??) gyújtásommal. nagyonnagyon szarul ment. lehet hogy még akkor is átütött valahol a vezetéken az a jó kedves k áram. mindegy, egy óra autókázás után az alábbi két szerzemény lett a jutalmam:

a könyvecske bolti állapotban van az első lap jelentéktelen sérülésén kívül. 390 forint volt. úgy érzem megérte. nem kicsit, nagyon.

a kisautó is nagyon zsír. eredeti dobozában van, bár kínai gyártmány, de tökjó. nyílik a motorháztetője, és van benne kis motor. meg az első futót is megcsinálták szépre az alján.


2007. január 18., csütörtök

roff...

... mondta ma reggel az új konfig berakása után. valahol tehát a megszakító-kondi-trafó soron volt a bibi, mert mást nem cseréltem. de most már nem is érdekel hogy mi volt pontosan, kivágom ezeket a bóvli szarokat a picsába. még inkább szerecz autoeladóinak kedveskedő fejéhez.

Erről a kettőről van szó:

azért nem ment felhőtlenül ez a szerelés se. rájöttem, hogy a felrakott régi kondenzátor vezetékén miért is volt a vastag szigszalag réteg... mármint miután harmadszor is megbaszott az áram. félig kilógott a szigetelés alól a drót, de hogy ezt hogyan csinálta meg valaki ilyen kúlul, azt nem vágom. namindegy, egyelőre szigszalag rátekerve, majd legközelebb leveszem a kondit, és újrakábelezem azt a felét is. jeejee.

2007. január 17., szerda

utangyartmany

jee. gyújtás hajnali délben felhozva a kocsiból. trafó, elosztó, madzag, minden. régi szar elosztóból kiszedve a kondi, új kábelezés, megszakító kalapács szar levés kiderülés, nem érintkezés, szopás, anyázás, stb.

a szar kalapácsot azért visszaviszem valakinek a fejéhez vágni. a műanyag persely lötyög a tengelyén, és jobbrabalra jár az egész. zsír új. pff. régi kalapács be, hézag beállít köböre. orosz régi trafó felszerel, mehet vissza az egész köcsögség.

már nincs idegrendszerem hozzá, majd holnap berakom, addigra bence is meggyógyul, vagy teljesen meggyogyul, és akkor megakadályozhat a gyújtogatási kényszerem beteljesülésében.

2007. január 16., kedd

gyujtosnak

az egész azzal a szent elhatározással kezdődött, hogy nekem most igenis autóval kell feljönnöm kedvenc fővárosunkba a hétvégi hazaruccanás végén. január huszonnyolc, kampónás megemlékezés, meg mégse öcsém basztassa halálra az én saját bejáratú roncsomat, meg itt is rohadhat a küszöb, meg a padlólemez a parkolóban, hát miért ne?

ő azonban nem teljesen így gondolta. derogált neki elindulni, bárhogy is szidtam képzeletbeli felmenőit, vagy fenyegettem benzinnel leöntéssel és szörnyű tűzhalállal. ac normálisan kattogott, majd belassult, benzin tehát van, meg pár pumpálás után rendesen dőlt a benzinszag a karbiból, szóval anyag az volt ott rendesen. mi más, ha nem szikra. trafó gyújtókábele le, szikra nézés, szikra gyönge, de volt. indítózás, semmi. újranézés. szikra már abszolút nincs. cserébe megszakító jó, lámpás próbára, jöhet a trafócsere, mert az elosztó már ne romoljon el, amikor még nincs egy hónapos.

az igazi anyázás csak a szereczéktől vásállt lada 2101 trafó felhelyezése után jött. a megszakító trafóra menő vezetékének a szigetelése fekete füst kíséretében fűbe harapott, majd picit lángolt, aztán elaludt, amikor levettem a gyújtást. még jó, mert máig nincsen tűzoltókészülékem. mindegy, zöld mellényem sincs, mégis élek. körbeszigszalagozás, előtétellenállás felrakás, 22es kulccsal és vérző kézzel generátornál és ékszíjtárcsánál forgatva előgyújtásállítás, majd elrontás, majd szikranemigen, nem, majd megint igen levés után végre nyakig olajosan, kedvenc drapp nadrágomat összekoszolva, de diadalittasan álltam a motortér fölött...

a kis geci mégse indult. sebaj, legalább a szomszéd cigánygyerekek arra biciklizve jól szórakoztak a kétnapi szerencsétlenkedésemen, és a helyi vasascigány - aki mellesleg öcsém szerint szakasztott kustorica hős - is többször rámköszönt, talán rá kellett volna sóznom vasáron roncsot. amikor a második szomszéd buszsofőr bácsi a kocsma felé tartva elkezdett basztatni, hogy ő majd segít, tekergetni kell az elosztót, és egyből beindul, mert van felsőholtpont izé, ami olyan izé, ami az izénél izé, és majd érzésre pár milliméterre arrébbtekergeti meg izélgatja, ő tudja ezt, hiszen húsz éve ilyen skodája van, meg amúgy is, ikarusokon is így van, meg higgyem el neki. hiába győzködtem, hogy már állítottam alapelőgyújtást, és eszem ágában sincs eltekerni az elosztót, nem hatott rá. a végén azért duzzogva elvonult a sarki italmérés irányába, hogy senki sem hallgat az öregekre, meg mai ifjúság, meg ő sem fog segíteni többet.

úgy kell neki. végre elindult, bár nem tudom mi hatott rá. büdipestig fel is döcögött egész jó kis fogyasztással, bár szarul ment, sőt, kiderült hogy a két hete beállított futómű egy nagy kalap lószar. a kaposvári citroen márkaszervíz meg dögöljön meg. elállítódott az egész, kidobott négy kiló pénz az ablakon, mehetek még egyszer, de oda többet soha.

mire felértem, egész elpárolgott a dühöm. bár ne tette volna. kekeckedésképpen oliverhez való számítógépszállítás közben még az erzsébet híd aljában a lámpánál lefulladt és úgy maradt, de szerencsére ott volt már bence, és a megszakító drótjának buzerálása, vagy a rettenetes anyázás hatására mégis beindult nagy nehezen, és továbbment. ma azonban abszolút nem indult.

tökéletes paranormalitás. supernatural gyújtástevékenység. rohadt köcsög roncs. egyszer van szikra, egyszer nincs, egyszer működik a megszakító, egyszer nem, egymással összefüggés nélkül, tök random. elegem lett. ha holnap - bocs, már ma - a másik elosztó és trafó hatására nem hajlandó menni, akkor lelocsolom a maradék kanna benyával, előidézve az első bertalan lajos utcai tűzvészt. tűzoltóink úgyis szeretik az egyetemet, bár nem mélygarázsban, vagy pincében parkolok, de remélem ezt se tudják eloltani. gondolkodtam már a szarrá rugdosás verzióján is, de túl sok energiámat emésztené fel. és mint tudniillik ugye vizsgaidőszak...